| Az eredeti Lajta-ártér ligeterdeje a tájképi, azaz angol kertépítészeti stí-lusban létesített városi közpark alapja. A park 1990 óta védett, területe 16 hektár. A mai faállományt alkotó 32 fafaj részben itt, részben a Kárpát-medence egyéb területein őshonos. Előbbihez tartozik a kocsányos tölgy, a magas, illetve magyar kőris, a mezei szil, a gyertyán, a kislevelű hárs, a nyír, a mézgás éger, a hegyi, korai és a mezei juhar, a fekete és a szürke nyár, a madárcseresznye. Utóbbiak csoportjába tartozik például a bükk, a hegyi szil, az erdei- és a feketefenyő, a lucfenyő stb. Sok lombos és örökzöld honosított, illetve hibrid vagy nemesített, például nemesnyár fafaj található a parkban. Jellegzetes cserjeszintjét a felsorolt fafajok egy részének újulatán kívül például húsos és vörösgyűrűsom, egybibés galagonya, csíkos kecskerágó, fagyal, jerikói lonc, fekete bodza, kányabangita alkotja. Gyakoribb lágy szárú növényfajok:
baktopp vagy podagrafű, medvehagyma, bogláros szellőrózsa, foltos kontyvirág, erdei varázslófű, gyöngyvirág, salátaboglárka, szagos müge, erdei gyömbérgyökér, kisvirágú nenyúljhozzám, erdei gyöngyköles, citromfű, farkasszőlő, fürtös salamonpecsét, orvosi tüdőfű, kék csillagvirág vagy helyi nevén "vadjácint". A Lajta-parti lágy szárúnövényfajok például: kányazsombor, gilisztaűző varádics, foltos árvacsalán, fekete nadálytő, saláta galambbegy Jellemző cserje a hamvas szeder. Az egész Szigetközben egyre jobban elterjedő, az Alpok felől lehúzódó magaskórógyom a bíbor nenyúljhozzám.
Növénytanilag értékesebb része délen, a Halásziba menő közlekedési út mentén található. A liget útjain és a leginkább igénybevett részein számos gyomnövény, különböző ürömfélék, csalán, falgyom, magas aranyvessző vagy "jágerkender" is megtalálható. A park madárfaunájából említést érdemlő vetési varjú, csóka, nyaktekercs, kék és széncinege, csuszka, seregély, fekete és énekes rigó. A liget korábban közel háromszor nagyobb volt. A közel-múlt néhány évtized építkezései miatt a terület lecsökkent.
Az óvári várat és uradalmat Mária Terézia 1765-ben ajándékozta egyik lányának, Mária Krisztinának, akinek férje Albert Kázmér herceg Wittmann-t nevezte ki a Moson vár-megyében lévő birtokaik jószágkor
mányzójául. Fényes Elek szerint "áll pedig ez az uradalom 24 nagy helységből s több pusztákból és legszebb részét foglalja el Moson vármegyének". Anton Wittmann Alsó-Ausztriából származott, eredetileg jogot tanult, és ügyvédként is praktizált. A mezőgazdálkodást azonban jobban kedvelte, ezért pályát változtatott. Elfogadta tehát Albert Kázmér ajánlatát Wittmann a jószágkormányzói teendők mellett nagy erővel fogott az akkor még szabályozatlan Lajta és Mosoni-Duna-ág környékének víz-és tereprendezéséhez. Az uradalom hansági részein is lecsapolási munkálatokhoz kezdett Ezenkívül háromévi megfeszített munkával létrehozta 1818-ban Óváron a Gazdasági Tanintézetet. Ennek a felsőfokú agrárszakemberképző intézetnek vezetésével Albert Kázmér herceg ugyancsak Wittmann-t bízta meg. Szervezőmunkája elismeréseképpen a császártól magyar nemesi rangot kapott, vele a "denglázi" előnév használatának jogát. Wittmann Antalnak volt egy magángazdasága, amelyet az Albert Kázmér eredeti sziléziai birtokán eredő Visztula német nevéről korábban Weichselhofnak neveztek, utóbb új tulajdonosa kapcsán Wittmannshofnak, és e neve mindmáig fennmaradt, noha Wittmann halála után -örökös híján - a major tulajdonjoga visszaszállt a főhercegségre. Wittmann Antal 1840-től a sziléziai (tescheni) főhercegi birtokra került. Ott halt meg 1842-ben. Földi marad-ványait végakaratának megfelelően az óvári temetőben helyezték örök nyugalomra. Sírját a végző gazdász hallgatók ballagáskor évente megkoszorúzzák, így emlékeznek a jogelőd intézmény alapítójára és első
rektorára. Meg kell említeni azt is, hogy a Gazdasági Tanintézetet az állam 1850-ben vette meg Károly Lajos főhercegtől és Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven illesztette abba az országos agrárszakoktatási hálózatba, amelybe Keszthely, Debrecen, Kolozsvár és Kassa azonos intézményei tartoztak. A Wittmann Antal-liget fő sétányát a mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület kezdeményezésére a Gazdasági Akadémia oktatójáról és annak világhírű botanikus fiáról
1994-től Haberlandt-sétánynak nevezik. A ligettől dél-délnyugatra -két Lajta-ág között - található az egykori római limes "ad Flexum" nevű erődítménye, amely már a honfoglalás idejében is régi, azaz óvárnak számított A legbelső gyepűrendszer egyik fő pontja volt. ezért is hívták Óvárt és Mosont (1939-ben egyesültek Mosonmagyaróvár név összevonással) Porta Hungaricá-nak, azaz Magyarország kapujának. |
Address: Mosonmagyaróvár, n.a. |
| Openness for the public: |
| Data sheet of the garden |
|
| | |
| Garden identificaton number: | 722 |
| Garden name: | Wittman Antal liget |
| Present size of the garden: | ha |
| Country: | Hungary |
| County: | Győr-Moson-Sopron |
| Settlement: | Mosonmagyaróvár |
| Street: | n.a. |
| House number: | |
| Phone: | n.a. |
| Fax: | |
| Email: | |
| Web site: | |
| WGS84 latitude coordinate: | 47.861656 |
| WGS84 longitude coordinate: | 17.269669 |
| National grid X coordinate: | |
| National grid Y coordinate: | |
| Land ownership record: | |
| Owner: | n.a. |
| Manager(s), renter(s): | n.a. |
| User: | |
| Present function, usage: | n.a. |
| Openness for the public: | |
| Opening hours: | |
| Visitors per year: | |
| Garden historical data |
|
| Type: | Not selected |
| Style, character: | |
| Special value: | |
| Importance, value: | regional importance |
| Original size of the garden: | ha |
| Year(s) of garden planting: |
|
| Present state, condition of the garden: | |
| Present structure of the garden: | |
| : | |
| Plant condition: | |
| Plans, maps: | |
| Historic county name: | |
| Historic Monument Data: |
|
| Historic monument number(s): | |
| Historic monument type: | |
| Resolution of historic monument: | |
| Description of built objects |
|
| Main building description: | |
| Building time of the principal building: | |
| Condition of the principal building: | |
| Present function of the main building: | |
| Other buildings list: | |
| Main building style: | |
| Nature Conservation data: |
|
| Type of nature conservation: | helyi védettségű terület |
| Nature Conservation code : | 1/1990. (II.19.) Tanács r. |
| Natuara2000 area code: | |
| Landscape Data: |
|
| Morphology: | |
| Hydrology: | |
| Plant geography: | |
| Soil: | |
| Climate: | |
| Visual connections: | |
| Landscape Character Area name: | |
| Landscape Character Area type: | |
| | |
| Other: | |
| | |
| Associated persons: | |
| Bibliography: | |
| |
| This page edited by: | |
| Last modified by: | |
|
Edit 
Add new garden 
Send 
RSS 
