Gyula legjelentősebb nevezetessége Közép-Európa egyetlen ép téglavára, melynek építése a XIV. században kezdődött. Az építtetést Károly Róbert kezdte, majd a XV. században a Maróthy-család folytatta. Később Mátyás király birtokolta a várat, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Ezután házasság révén Brandenburgi György tulajdonába került, aki a török ellen palánkokkal erősítette. Ennek ellenére a várat 2000 fős seregével védő Kerecsényi László kapitánya húszszoros török túlerővel nem bírt, a vár feladására kényszerült 1566-ban. A vár 130 esztendeig a temesvári vilajet része, a gyulai bég székhelye volt. A török kiűzetése után a teljesen elnéptelenedett Békés megyét és a várat a bécsi udvar hadiszállitója, Harruckern János György birtokolta. A vár gazdasági és igazgatási központtá vált a XVIII. századtól. A világosi fegyverletétel után szomorú esemény színhelye volt, itt őrizték a foglyul ejtett tiszteket, akiket innen szállítottak Aradra. Téglalap alakú udvara 1965-től rangos nyári események színtere, 1964 nyarán itt nyitotta meg kapuit a Gyulai Várszínház.
A várral szemben állt az 1740-ben épített és 1795-ben leégett Harruckern-kastély. A helyén felépített barokk kastély létesítése Wenckheim Józsefné nevéhez fűződik. A kastélyhoz a múlt században épített lovarda ma a gyulai várfürdő fedett medencéje. A természetvédelmi terület öt, egy- mást szervesen kiegészítő egység-ből áll, éspedig: - a volt Harruckern-Almássy-kastély parkja, - a Várfürdő parkja, - a Csiga-kert, - a Gróza park, - a vár környéke. A kastélyudvar kevés értékes növényt őriz, néhány idős török mogyoró és piramis tölgy, valamint utólag betelepített fenyőfélék találhatók itt. A várfürdő területének faállománya többségében közel 200 éves, a kocsányos tölgyek és platánok törzskerülete eléri az 5-6 métert, szép a piramistölgy- és az ezüst-hárs-csoport. A park legöregebb fája egy hatalmas méretű mezei juhar, ez az úgynevezett Erkel-fa. A hagyományok szerint a nagy zeneköltő a fa alatt komponálta a Bánk bán című operát. A szépen gondozott park színes virág-ágyásai szép keretet adnak a cserjéknek, az idős fáknak, ez a nagyon gazdag növényegyüttes kellemes környezetet biztosít a gyógyulni, pihenni érkezőknek. A Csiga-kert a város legnagyobb közparkja, idős török mogyorók és kocsányos tölgyek jelentik a fás állomány vázát. A Gróza park egyben múzeumkert, az itteni fák fiatalok. A régi várárok egy részéből sétálóhelyet, játszóteret és csónakázó-tavat alakitottak ki. A várfürdő kivételével minden terület szabadon látogatható.
|