A települést észak-déli irányban völgy osztjára ketté, alján patak folyik, vizét a park építői felduzzasztották és egy kis szigetet képeztek kia a tavon. A kastély a völgy keleti oldalán, a dombon épült, szép kilátás nyílik innen a vízfelületre. Feljegyzések szerint már az 1700-as évek első felében állt itt egy épület , mára csak a szomszéd telken lévő műemlék jellegű, XVIII. századbeli barokk magtár épülete maradt meg. Az 1848-as szabadságharc bukása után a birtok s bécsi Biedermann család tulajdonába került. Az új kastélyt a család 1896-ban Lechner Ödön tervei alapján építtette. Az 1917-es tűzvész után alakították át jelenlegi formájára. A kastély és a park 1945 után a sok tulajdonosváltás köepette tönkrement. Jelenleg rendbetett állapotban a szociális othonnak ad helyet. A parkban még ma is sokféle fa és különleges cserje található. A fenyőféléket 17 faj képviseli, a ritkább fajok közül a keleti hemlockfenyő érdemel említést. A lombos fáknak és cserjéknek 75 faja és fajtája található. A nagyméretű fák közül megemlíthetjük a mezei juhart, 300 cm-es törzsátmérővel, a fekete diót 277 cm-es, a vénic szilt 320 cm-es törzsátmérővel. Utóbbi életkorát 150 évre becsülik. nagyon szép a platánfák közül a legidősebb, melynek dereka 321 cm-es és életkora 100 év körüli. Szép még az alsó kaputól bevezető kettős vadgesztenye fasor és az egyedül álló piramistölgyek egyedei. Parkja, amely a XVIII. századi Batthyány- féle első rendezés szerint ősfáival, természetes területi domborzati kialakításával, a parkon átfolyó Sovicza- patak megduzzasztásával készített dísztavával a Biedermann családnak készült. A kastély 1896-ban történt átépítése új park kialakítását tette szükségessé. A park újjáépítésekor a tervező a tó közepére hangulatos szigetet épített, nyugati oldalán szépen ívelt japán híddal.

A tó oldalait az omlástól való védelem céljából kitéglázták. A tó keleti oldalát a kastély felé emelkedő tereppel díszlépcső tagolással tették változatossá. A lépcsőzet végén a part a víz fölé,napozó illetve fejesugráshoz alkalmas palló emelvényt és lépcsőlejáratot építettek. A napozóval szemben a sziget partja mellett oszlopokon álló hattyúház volt a tó hattyúi számára. A tó északi partjáról a vízbe vert tölgygerendákra épült fürdőház nyúlt be öltöző-vetköző- helyiségekkel, tornáccal és csónakkikötővel. A 4 hektáros (10 holdas ) park szépen kialakított és gondozott. A tó építményeit sajnos a traktoros- vezető képzésben részesülők szébontották. A kápolna helyéül a parkban a tó déli partja és a parkkerítés közötti területet jelölték ki. A régi románkori templomok hangulatát idéző kápolna Kirstein Ágoston tervei szerint 1906-ban készült el. Az építmény nemes márvány anyaga, carrarai márvány síremléke, oltára, oszlopai, bronz kapuja, fafanyagának és falfestményének valódi aranya, a szentély felett oszlopokon függő harangja, a kupola alatt szabadon álló szarkofágok értékes és érdekes építménnyel gazadgították a parkot. Mára azonban teteje beomlott, festményei letöredezetek, oszlopai ledőltek, ólomkeretes ablakai kitőrtek. Vadszőlő, borostyán takarta falai azonban még így is érdeklődést keltenek a park mellett elhaladókban.