A dombóvári Béke-park egyes részleteiben az egykori síkvidéki kőrises-tölgyes jellemvonásai is fellelhetők, pedig a tudatos kertttervezés, a sétautak, az örökzöldfoltok, a park közepén a nyírott gyep, a szoliterként álló idős fák, valamint a sok díszfa és díszcserje alaposan átformálta. Dendrológiai értékei nem jelentősek, de a városi környezetben üde, "zöld tüdőként" szolgál. A betelepített fák közül az idősebbek kora a 80-100 évet is eléri, természetes felújulás is tapasztalható és a park szélei felé a cserjeszint is gazdag. Platánok, kocsányos tölgyek, magas kőrisek, nyírek, fehér nyár, fekete dió, vadgesztenye, juharok és néhány jellemző cserjefaj, a mogyoró, a hóbogyó, az ükörke lonc, az aranyvessző, a gyöngyvessző, a fekete bodza, a mahónia stb. teszik természetközelivé. A park gazdag madárvilágnak ad otthont. Tavasszal a környék az itt fészkelő fekete rigók, barátposzáták, erdei pintyek énekétől, a balkáni gerlék búgásától, a harkályok dobolásától hangos. A park kulturális értékkel is bír, ugyanis itt helyezték el Horvay János szobrászművésznek az 1948-as első független magyar kormányt ábrázoló szoborcsoportját, amely 1952-ig a Parlament előtti teret díszítette. A szobrokat nem abban a formában - együtt - állították fel, ahogyan az Budapesten volt, hanem Batthyány, Kossuth, Szemere, Deák és a többi kormány tag 4-5 méteres szoboralakja az esztétikusan megtervezett, központi tér széleire, a park árnyas, öreg fái alá került. Az utóbbi években a park rendben tartása, a gyep kaszálására, a virágágyak ápolására ugyan kevesebbet tud áldozni a városi önkormányzat, az idelátogató mégsem távozik élmények nélkül a történelmi időket idéző kultúrparkból.