A klasszicista stílusú kastély 1844-től épül a Károlyi család részére. A Móri árok nyugati oldalán enyhe domboldalban épült a kastély. Természetesen tájképi kert övezi, mesterséges tóval, a tóban szigettel. A tavat ősi forrás táplálta, ami a parkban mesterséges patakként kanyargott a tóig, fölötte kisebb hidak ívelnek át. A település is erről a csurgó forrásról kapta a nevét, ami bányászat miatt sajnos a 60-as évek elején elapadt. A kastélyból és kertjéből szép látványként jelenik meg a Vértes hegyvonulata. A kertben a kastély közelében szép sziklakert épült, hűtőző, fürdőmedence és egy korinthoszi oszlopon volt a magyarság "szent állata", a turulmadár. Sajnos ez utóbbiak a háborúban, illetve az utána következő évtizedekben erősen sérültek. Megmaradt viszont a nyugati irányra nyíló díszudvar közepén a gyönyörű díszkút a medencével. A kút rézből készült olasz munka, a barokk kúttál fölött kis Puttóval, egy szőlőfürtből nyomja ki kezével a szőlőlevet. Nagyon szép teraszos kert épült déli irányban, széles gránitlépcsővel, kőpadokkal. A terasz fölött az országban egyedülálló, fémből készült díszes tetőzet van. Megmaradtak a kastély szép díszkapui, sajnos sérülten és megmaradt értékes, szép növényállománya.

A kastély a településeken kiemelkedően fontos volt, ezért gyakran a településre vezető út több száz méter, vagy több kilométer távolságból a bejárati díszkapura volt egyenesen rávezetve, így van ez Fehérvárcsurgó esetében is. A díszkapu mellett volt egy igényes szobrászati értékű vörösmárvány feszület művészi korpusszal is. A 60-as években lett "száműzve" a plébániatemplom kertjébe. Az épített kertből 22 ha ma műemlékvédelem és természetvédelem alatt áll. Látogatható. A kastély helyreállításán jelenleg dolgoznak. Külső területei erdészeti kezelésben vannak. A kastélypark Fehérvárcsurgó belterületén található, könnyen elérhető mind Székesfehérvár, mind Mór felől a 81-es útról. A volt Károlyi-kastély műemlék,amelyet klasszicista stílusban Koch bécsi építész tervei szerint 1844-ben kezdték épiteni. A kivitelezés irányitását 1849-ben Koch tanitványára, Ybl Miklósra bizta. A kastély rendeltetése nemcsak a háborús időkben változott, gróf Károlyi Sándor a kastélyt állami kezelésbe adta, így lett 1934-ben amerikai turisták üdülője. A ll. világháború utolsó éveiben német, majd szovjet katonai kórház, később katonai laktanya lett. 1950-től 1955-ig üdülő volt, majd 1955-től 1980-ig Állami Nevelőintézet működött az épületben. Az épület bizonytalan állaga miatt a nevelőintézet elhagyta a kastélyt, amely azóta is üresen áll. A Fehérvárcsurgóról Franciaországba szakadt Károlyi-családnak a kastély megmentésévei kapcsolatos elképzeléseiről Georges Károlyi egy interjú keretében nyilatkozott 1995 februárjában. A kastély a párizsi székhelyű Kulturális Találkozó Központok európai hálózatának középeurópai bázisa lenne. Ez azt jelenti, hogy alkalmasnak találták nemzetközi kulturális találkozók megrendezésére. A család létre kívánta hozni a Károlyi József Alapitványt, mert a kastély és a park felújitása körülbelül400 millió forintba kerülne. A felújított kastélynak több funkciója lenne. Múzeumi kiállitás keretében Magyarországot, a magyar kultúrát a ma alkalmazott modern technikákon keresztül tervezik bemutatni az ide látogatóknak.

Gondolkodnak egy Európáról szóló dokumentációs és kutatóközpont kialakitásáról is. Az igazi pénzügyi hasznot hajtó tevékenységet a különböző konferenciák, szimpóziumok, tanfolyamok állandó és időszaki kiállitások megrendezése jelentené. Jelenleg tervbe vették, hogy alapítványi formában, Új Honfoglalási Közalapitvány névvel a kitelepült és hazalátogató magyarok számára úgynevezett Magyar Anyaházként is működne. Előzetes elképzelések szerint az alapítók a Magyar Köztársaság kormánya, Fejér Megye Önkormányzata és Fehérvárcsurgó Község Önkormányzata. A kastélyhoz tartozó 80 hektár nagyságú park átalakitásával 1910-ben gróf Károlyi József -gróf Károlyi Mihály testvére Hein János tájkertészt és kertépítőt bízta meg. Hein egy a kastély ornamentikájához kapcsolódó, jól elkülönülődíszkertet és ennek folytatásaként olyan tájképi kertet tervezett, amely szervesen összefüggött a csatlakozó erdőterülettel. A park faállományában faóriások találhatók, ilyen a 340 cm törzskerületű császárfa, egy görög jegenyefenyő, melynek törzskerülete 415 cm és egy vadgesztenyefa. A park bejáratánál különlegesen szép, 240-280 cm törzskerületű, viharvert koronájú feketefenyők láthatók. A park szépszínfoltját képezik a vérbükk- és vörösfenyőcsoportok, a 130 év körüli tiszafák és a díszfaként nálunk gyakran ültetett kolorádófenyő. A szabályos kúp alakú koronát növesztő török mogyorókon kívül érdekes a szomorú gyertyán és a magas kőris egyik csüngő változata. Fehérvárcsurgó nevezetessége a park közelében található műemlékké nyilvánított római katolikus templom, melyet a XII. században épí-tettek román stílusban, a kora gótikus részek a XIII. századból származnak. Ebben a templomban őrzik Fehérvárcsurgó híres szülöttének, a Tóth Imrének született és Olaszországban Amerigo Totként élt világhírű szobrászművész alkotását, a Csurgói madonnát. Fehérvárcsurgó nevezetességei közé tartoznak a községtől 10 perc járásra található úgynevezett "kunhalmok". Egymástól egyenlő távolságra kilenc 20 m átmérőjű és 10-12 m félgömb alakú halom emelkedik ki. A régészeti feltárások fekete mázas cserépumákat és elégett csontok hamvait hozták a felszínre, feltehetően temetkezési célokat szolgáló mesterséges felszíni formák.