A források alapján tehát a füzérradványi kastély a XVII-XVIII. század fordulóján szabályos alaprajzú, későreneszánsz hagyományokat tükröző építmény volt. Kapuja előtt külső udvar volt, két oldalán gazdasági melléképületekkel, körülötte kerttel.

Ez a kastélyforma Magyarországon a XVI. század végétől terjedt el, az Itáliából származó négysarokbástyás típus egyszerűsített változata. Adatok hiányában azonban az építés ideje nem határozható meg.

1752-ben terv készült a kastély átépítésére, ebből azonban nem valósult meg semmi. 1754-ben a kastélyt Péchy Istvánnak (Boldogkőváralja kastélya építtetőjének) adják bérbe, aki nagy átépítésbe fog. A kastély új falai a régi alapokra épültek, azonban az átépítés érdemben nem határozható meg.

A kastély egészen a XIX. század közepéig jelentéktelen vidéki kúriaként működött. Károlyi István fia, Ede építkezései nyomán vált nagyszabású kastélyépületté, mely a gazdasági célok helyett már elsősorban a reprezentációt szolgálta.

A radványi kastély építése két évtizeden keresztül több szakaszban folyt. A tervező építész Ybl Miklós, aki Károlyi Ede apjának uradalmi építésze volt. A kastélyt Ede 1860 és 1877 között építtette.

Az örökölt reneszánsz kastélyt erősen átalakította. A mai F alakú kastély az ő nevéhez fűződik. Az F felső részében kialakított U alakú díszudvar az eredeti, L alakú kastély tömegének télikerttel és kápolnával kiegészített kompozíciójából alakult. Az F szára foglalta magába a kastély konyháját és a személyzeti részt.

Természetesen sokban eltér a mai állapot Ybl tervétől, lévén Károlyi Ede, mint műkedvelő építész azt többször módosíttatta. Károlyi Ede nem sokáig élvezhette átépített kastélyát, két évvel annak befejezése után, 1879-ben meghalt. Fia, László örökölte a kastélyt, aki a századfordulón jelentős átalakításokat végeztetett az épületen.

Ez az építkezés az épület belsejére is kiterjedt. Legjelentősebbek az ajtókeretek, a kandallók beépítése és a szobák pazar berendezése. 1898-ban Firenzéből vásárolnak reneszánsz és korabarokk kőfaragványokat, bútorokat és textíliákat, melyeket el is helyeznek a kastélyban. Így válik a kastély a reneszánsz iránti érdeklődés otthonává.

A kastélypark kialakulása hosszú időre nyúlik vissza. A XIX. század közepén, az addigi gyümölcsöskertből angol stílusú parkot alakítottak ki. A XIX. század végén egy Paradeiser nevű német kertész gondozta a parkot.

1906-ban Zinke Ferenc vette át a parképítés irányítását, 1947-ig gondozta a parkot, ezután a növényzet egy része elvadult. Az ötvenes évektől a tisztásokat beültették kisebb facsoportokkal, így megtört a park harmóniája, szellőssége.

A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István visszakapta a család vidéki otthonát. 1948-ban azonban végleg állami tulajdonba került, TBC szanatóriummá alakították. Sajnos a II. világháború után az épületeket átalakították, megcsonkították. 1991-ig a Sátoraljaújhelyi Városi Kórház gerontológiai részlegét is magában foglalta, ekkor bezárt, majd 1993-ban a Műemlékek Állami Gondnokságához került.

1995-ben kezdődött az épület helyreállításához szükséges tudományos kutatómunka (művészettörténeti-, és régészeti feltárások, statikai-, faanyagvédelmi vizsgálatok), melynek eredményeként elkészültek az építészeti engedélyezési és kiviteli tervek.

1996-ban kezdődtek a déli (részben múzeumi) szárny földszinti helyiségeinek helyreállítási munkálatai. 1997-ben folytatódott a déli szárny nyugati tetőszakaszának feltárása és műhelymunkái.

1998. évben befejeződtek a teraszok szerkezeti munkái. 1999-ben megkezdődött a déli szárny középső és keleti szakaszának tető-helyreállítási és homlokzat-felújítása a kilátótoronnyal együtt.

2000- 2002 évben a Hubertus terem felújítására került sor, közben a mellette lévő lépcsőház és folyosó szerkezeti munkálatai is elkészültek.

http://www.kastelyutak.hu

Az 1827-ből származó felmérési okmány már vadaskertként említi a mai parkot. A Károlyi család az épület fejlesztésével együtt mindíg nagy hangsúlyt fektetett a park építésére is, ahová a világ minden tájáról hozattak egzótákat és az őshonos kocsányos tölgyek és gyergyánok mellé különböző juharokat, hársakat és platánokat telepítettek. A juharlevelű platán egyik legelső példányát l721-ben ültették ide. A ritkaságok közé tartozik az illatos, halványlila virágú császárfa, a szivarfák, tulipánfák és a sok szép, különleges alakú és színű ezüstfenyő, jegenyefenyő és tiszafa több kertészeti változatban. Óriás vérbükkök és a Balkánból származó vadgesztenyék, hamisciprusok szinesítik tovább a kerti képet. A többszörösen átépített kastély romantikus átalakítása 1857-59. között készült el, a park ma is látható nagyvonalú tájképi kialakítása is erre az időszakra tehető. A park, az épített kert szinte észrevétlenül megy át a környező csodálatosan szép tájba. A változatos domborzatú park fő helyén épült a kastély, így számtalan festői látvány tárul fel a kastélyból is, de a kert különböző pontjairól is megjelent a magaslaton a romantikus kastélyépület s a körülötte kialakított pleasure-ground, mint központi látványosság. A szellős, távlatokba nyíló parknak külön ékessége volt a tó, amely mára sajnos eltűnt. Volt itt kagylóalakú medence strandházzal is. A park főbejáratához vezető különleges szépségű védett erdei- és feketefenyősor az egyik legnagyobb attrakciója ma is az együttesnek. 1936-37-ben a kastélyt luxusszállóvá alakították, melyet mint "szubalpin jellegű gyógy- és üdülőhelyet" hirdettek. 1948-ban tüdőszanatóriumot rendeztek be a kastélyban. A 170 holdas parkot és a körülötte lévő egykori vadaskertet kerítésekkel szétszabdalták és nagy része a Miskolci Erdőfelügyelőség kezelésében van. Néhány éve a kastély üresen áll, s megkezdődött felújítása egy újabb felvirágzás reményében.

Nagy kiterjedésű parkban kisebb dombon, szabadon álló, alápincézett, egyemeletes, megközelítően "P' alaprajzú kastélyépület, ahol az "F" hosszabbik szára megközelítően észak-déli tengelyű, melyhez délen csatlakozik és döntően nyugat felé nyúlik ki az "F" feje. Az épület részben manzárd- részben nyereg- részben kontyolt nyeregtetős, sík műpalával fedett. Az "P' fejét alkotó déli épületszárny déli oldalának sarkait rizalitok foglalják el, a rizalitok közötti területen íves alaprajzú, balusztráddal övezett terasz áll, ahova háromkarú, U alaprajzú lépcső vezet fel. A terasz alépítményének lekerekített sarkait armírozás díszíti. A terasz mögötti falszakasz közepét kis kiülésű középrizalit foglalja el. A földszinti homlokzatszakaszokat az emelettől és a pinceszinttől egyaránt osztópárkányok választják el, melyek közül a földszint és az emelet közötti tagozott, míg a másik csak egy egyszerű, kis kiülésű sáv. Ugyancsak gazdagon tagozott, kettős, konzolsoron nyugvó főpárkány fut az eresz alatt. A sarkokat a földszinten rusztikázott, az emeleten sima felületű kváderarmírozás követi, a földszinti falszakaszok sávozott díszítésűek. A nyugati és a keleti sarokrizalit déli homlokzata azonos kiképzésű, kéttengelyes. A tengelyekben az emeleten tagolt, vakolt szalagkeretes ablakok nyílnak, egyenes szemöldökpárkánnyal, kis kiülésű könyöklőpárkánnyal. A szemöldökpárkányokat leveles konzolok támasztják alá. A földszinti nyílásokban hasonló ablakokat találunk, de ezek egymással összekapcsolt szemöldökpárkánya felett félköríves, vakolatból készült tagolt ív található, mely a szintek közötti osztópárkányig ér. Az ívek legmagasabb pontjain többszörösen ívelt vonalú, levéldíszes zárókő imitáció látható A pinceszinten a tengelyekben fekvo téglalap alakú, tagozat nélküli kőkeretes, vasrácsos pinceablakok nyílnak, a pinceablakok között a nyugati rizalit esetében egy további, álló téglalap alakú, kicsi, keretezés nélküli ablakot találunk. A sarokrizalitok közötti, a középrizalittól jobbra és balra eső homlokzatszakaszok kéttengelyesek. A tengelyekben az emeleten és a földszinten egyaránt olyan ablakokat láthatunk, mint a sarokrizalitok emeleti nyílásai, azzal a különbséggel, hogy a középrizalittól keletre eso homlokzatszakasz földszinti ablakai helyén ugyanolyan keretezésű ajtókat találunk. A középrizalit három tengelyes, a tengelyekben az emeleten a sarokrizalitok emeleti, a földszinten a sarokrizalitok földszinti ablakainak megfelelo nyílásokat találunk. A terasz alépítményének falában a lépcso két oldalán két-két, fekvo téglalap formájú, kokeretes pinceablak nyílik. A déli szárny keleti sarokrizalitjának keleti homlokzata elott újabb balusztrádos teraszt találunk, melyre dél felol vezet fel egy egykarú lépcso. A háromtengelyes homlokzat kiképzése azonos a keleti sarokrizalit déli homlokzatáéval, de itt a két szélső földszinti tengelyben egy-egy ajtó nyílik. A rizalit északi homlokzatán, a földszinten és az emeleten egyaránt olyan ablakokat találunk, mint a keleti homlokzat emeleti nyílásai. A sarokrizalit és az északi szárny derekánál magasodó torony közötti szakaszán emeletes loggia húzódik, melynek közepén eloreugró, nyitott elocsarnok áll, melyhez kelet felol lépcso vezet. A loggia az emeleten architrávos, a földszinten archivoltos megoldású, 3+3+3 tengelyes, a földszinti nyílások alatt fekvo téglalap formájú vak pinceablakok láthatóak. A nyílásokban és a homlokzatszakasz tetején áttört mellvéd húzódik. A felso mellvéd tengelyében Károlyi-címer látható. A loggia északi végén négyemeletes, nyolcszög alaprajzú, konzolokon nyugvó áttört mellvédű kilátóterasszal koronázott torony emelkedik. A torony egyes szintjeit övpárkányok választják el egymástól, a sarkokat függoleges vakolatsávok követik. Az elso és második, valamint a harmadik és negyedik emelet között mélyített faltükrökben gyűrű- illetve korongdíszeket láthatunk. Mélyített faltükörsor húzódik a teraszt tartó konzolok alatt is. Az alsó szinteken keskeny, álló téglalap formájú, élszedett kávájú ablakok nyílnak, míg a legfelső emeleten nyújtott, félköríves záradékú, keretezés nélküli, de záróko imitációvak díszített ablakokat találunk. A toronytól északra eso homlokzatszakasz négytengelyes. A tengelyekben álló földszinti nyílások a loggia földszinti nyílásaihoz hasonlóak, azonban szalagkeretezésük tagozata némileg egyszerűbb. A déli nyílás alatt modern ajtó, a többi alatt vak pinceablak van. Az emeleten kosáríves záradékú ablakokat találunk. Az íveket tagozott, vakolt szalagkeret övezi, melyeket íves vonalú záróko imitáció díszít. A nyílások között pilaszterek állnak, a nyílások vállpárkánya ezeknek fut neki. A homlokzatot itt is áttört mellvéd koronázza. Ettől a homlokzatszakasztól északra egy kiugró rizalitot találunk, melynek sarkait pilaszterek kísérik. A főpárkány itt sűrű fogrovatos. A rizalit emeleti nyílásai a déli és a keleti oldalon tagolt, vakolt szalagkeretes, egyenes szemöldökű ablakok, azonban szemöldökpárkány nélkül. A könyöklőpárkányok a pilaszterekig futnak. A déli oldalon egy (vak), a keleti oldalon három (közülük a középső kettős) ablakot találunk. A könyöklőpárkány és az osztópárkány között fekvő téglalap formájú mélyített faltükrök találhatóak, a déli oldalon 3, a keletin 3 - 5 - 3. A földszinten a loggia földszinti nyílásait utánzó keretben félköríves záradékú, tagolt, vakolt szalagkeretes ablakokat találunk az emeleti nyílásokkal egyező számban. A déli oldal nyílása itt is vak, s a keleti oldal északi ablaka is részben be van falazva. A könyöklők alatt itt is faltükrök láthatóak. A déli oldal földszinti kettős ablaka alatt két, az északi ablak alatt egy pinceablak van. A rizalit északi homlokzata azonos kiképzésű a loggia homlokzatával, azonban itt vak nyílásokat találunk. A rizalittól északra nyeregtetős, földszintes épületszárny húzódik. Ennek keleti homlokzatát három, a loggia földszinti nyílásait utánzó vakolt, tagolt szalagkeretes szegélyű ív díszíti. A földszintes épületszárny északi homlokzata felett háromszögű oromfal emelkedik, melynek széleit kettős vakolatsáv követi. Az oromfalban három, álló téglalap alakú, tagolt, vakolt szalagkeretes ablak nyílik. Alul két ablak között egy egyszerű ajtót találunk, melyhez kétkarú lépcső vezet. A keleti ablakkeretezés nélküli, míg a nyugati tagolt, vakolt szalagkeretes, de szemöldökpárkány nélkül. A földszintes épületszárny nyugati homlokzatának emeleti részén két, félköríves záradékú, tagolt, vakolt szalagkeretes kettős ablak, a földszinten északon egy szélesebb, délen egy keskenyebb, egyenes záradékú, egyaránt vakolt de tagozat nélküli szalagkeretes ajtó nyílik. Ettől délre ismét emeletes épületszárnyak következnek. Ezek első eleme egy kissé kiugró, háromtengelyes rizalit, melynek sarkait pilaszterek kísérik. A tengelyekben az emeleten egyenes záradékú, a földszinten félkörívesen záruló, tagolt, vakolt szalagkeretes, egyenes szemöldökpárkányú ablakok nyílnak. A szemöldököt követő szalagkeret és a szemöldökpárkány közötti sávban mindkét esetben gyűrűdísz látható. A kávákat követő szalagkeretek az emeleti ablakok esetében az osztópárkányig, a földszinten a lábazatig hózódnak. A lábazatban a tengelyekben egy-egy fekvő téglalap formájú pinceablak látható. A rizalittól délre eső homlokzatszakasz földszinti része sávozott felületű. Tengelyében egyetlen, keretezés nélküli, félköríves záradékú ablakot találunk. A homlokzatszakasz emeletén két, tagolt, vakolt szalagkeretes, szemöldökpárkányos ablak nyílik. Ettől a ponttól az egykori télikertet és a kápolnát magába foglaló földszintes épületszárny nyúlik nyugat felé, ez alkotja az "F" alaprajz másik keresztirányú szárát. A szárny északi homlokzatának télikerthez tartozó szakaszának végein egy-egy, a loggia földszinti nyílásaival azonos formájú nyílásokkal rendelkező építmény ugrik ki a homlokzatból. Az építménynek észak felé két-két, oldalirányba egy-egy nyílása van. Mindkettő felett áttört mellvéd húzódik. A két építmény közötti fal tengelyében aediculás keretben falikút található vörös mészkő, kagylódíszes medencével, oroszlánfej formájú, öntöttvas vízköpővel. A télikerthez tartozó homlokzatszakasztól nyugatra eső falban három, kosáríves, tagozat és keretezés nélküli nyílás látható, melyek közül a középső ajtó. A nyugati épületszárny nyugati homlokzatának csak északi szakaszán vannak nyílások: az emeleten két, félköríves záradékú, keretezés nélküli ablak, melyek közül a déli alatt egy modern ablak is nyílik. A déli szakaszban csak két pinceablak látható. A nyugati épületszárny nyugati végét elfoglaló kápolna tömbje a szárny déli homlokzata elé ugrik. Ennek déli homlokzatán három nagy, félköríves záradékú, tagolt, vakolt szalagkeretes ablak van. A háromszögletű oromfalban félköríves alaprajzú és záradékú, konzolokkal alátámasztott könyöklőpárkányos fali fülke látható. A kápolna keleti homlokzatán egy, a loggia földszinti nyílásaival egyezőformájú, de vak ív van. A télikert déli homlokzatán öt, a loggia földszinti nyílásaival azonos formájú ablakot találunk. Az északi épületszárnynak a nyugati szárnytól délre eső nyugati homlokzatának tengelyében középrizalit áll. A rizalit mindkét oldalán balluszteres mellvédkorlátú emeleti terasz húzódik. A terasz mögötti emeleti homlokzatszakaszok három-háromtengelyesek, a nyílásritmus a - A - a, ahol az egyenes záradékú nyílások tagolt, vakolt szalagkeretesek, vízszintes szemöldökpárkánnyal. A terasz alatti terek homlokzatait áttörő három-három, ugyancsak tagolt, vakolt szalagkeretes ablak szemöldökpárkánya szegmentíves timpanonos. Az emeletes középrizalit sarkai kváderarmírozásúak, a földszint és az emelet között itt is osztópárkány húzódik. A homlokzat háromtengelyes, a tengelyekben az emeleten egyenes záradékú, tagolt, vakolt szalagkeretes, konzolokkal alátámasztott egyenes szemöldökpárkányú, könyöklőpárkányos ablakok állnak. A könyöklőpárkányok alatt kiülő faltükrök láthatóak mellvéddísz gyanánt. A földszinten három, tagolt, vakolt szalagkeretes, félköríves nyílás látható, melyek közül a középső ajtó. A záradékokban íves-leveles zárókő imitáció van. A déli szárny északi homlokzatának nyugati végét sarokrizalit foglalja el. A rizalittól keletre eső homlokzatszakasz háromtengelyes (az emeleti részen a teraszra nyíló ajtót leszámítva). A tengelyekben az emeleten egyenes záradékú, tagolt, vakolt szalagkeretes, konzolokkal alátámasztott egyenes szemöldökpárkányú ablakok állnak (ilyen a teraszra vezető ajtó keretezése is). A földszinten a homlokzat tengelyében homorúan lekerekített sarkú kiugrás található, melyben félköríves záradékú tagolt vakolt keretezésű ajtó nyílik. A kiugrástól jobbra és balra egy-egy, ugyanilyen formájú ablak található. A sarokrizalit északi homlokzatának emeleti részén egy egyenes záródású tagolt vakolt szalagkeretes, konzolokkal alátámasztott egyenes szemöldökpárkányú, könyöklőpárkányos ablak, míg a (földszinten egy szintén egyenes záradékú. tagolt vakolt szalagkeretes konzolokkal alátámasztott egyenes, de félköríves lunettával díszített szemöldökpárkányú franciaablak nyílik. Ez utóbbi lunettájának felső pontján íves-leveles zárókő imitáció van. A franciaablak előtt vasrács található. A déli szárnynak a sarkokon kváderarmírozású nyugati homlokzata öttengelyes. A földszinttől övpárkánnyal elválasztott emeleten egyenes záradékú, tagolt, vakolt szalagkeretes, konzolokkal alátámasztott egyenes szemöldökpárkányú ablakok nyílnak. A sávozott felületű földszinti szakasz A - a - a - a - a ritmusú nyílásai azonos formájúak: egyenes záradékú, tagolt, vakolt szalagkeretesek, egyenes szemöldökpárkányúak, a konzolok közötti mezőt kiemelkedő faltükrök töltik ki Valamennyi nyílás szemöldökpárkánya felett egy-egy fekvő téglalap alakú, tagozott vakolt szalagkeretes világítóablak nyílik. A földszinti ablakok alatt négyzet. formájú, kőkeretes pinceablakok találhatóak az északi tengely kivételével, ahol pinceajtó nyílik. (Forrás: muemlekem.hu)