Épült Ybl Miklós tervei alapján (a torony hasonlított a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyához). A kastély leírását Szabó Pál: Nyugtalan Élet című művének második kötetében olvashatjuk. Az uraság, Nagybölöni Bölöny Sándor még bent a faluban, fiatalkorában az volt a kastély, ami most a magtár, de ennél már nagyobb kellett, rangosabb, s így aztán egy földszintes, de magas s nyílt oszlopcsarnokos kúriát építtetett a túlsó oldalra. Szembe a Berettyóújfalu –Debrecenbe vezető országúttal. A fiának ez már nem volt elég rangos, egyébként is kezdett összébb húzódni a birtok, Peszerét, az Ugrai erdőt kiadta haszonbérbe Schwartzéknak, s ő maga meg kiköltözött legszebb pusztájára, Szilasra. Igen, de itt nem volt se kastély, se kúria. Ekkor építtette a Szilasi kastélyt. Egy emelettel, toronnyal. Harminckét szoba ebben a kastélyban, és tizenhat vagon tűzifa kellett a fűtéséhez évente. Ősfák voltak itt a régi erdőségek maradványaként, és húsz holdas parkot csináltak, virágházakat, mosóházakat, tiszti lakásokat, parádés-istállót, ártézikutat, halastavat, szigettel és várrommal és tizenkét hattyút a halastóba. Angol, füves mezőket, rózsagruppokat, két holdas szőlőskertet, présházat, borospincét s Hófehérkét és a hét törpét a virágok közé.
Elbontva.