Szarvas város legszebb pontján, az egykori Hármas-Körös, a mai holtág partján található a Bolza-kastély klasszicista épülete. Gróf Bolza József királyi testőr volt a XIX. század elején. Schönbrunn híres parkja óriási hatást tett rá, s ehhez hozzájárultak a Batthyány-, illetve Vigyázó-rokonság tájképi kastélykertjei is. 

A kastély körüli kis területen - mindössze 2 hektár - értékes gyűjteményt hozott létre. Bolza József a kastély kertjén kívül, a magasabb fekvésű  Anna-ligetben - amely feleségéről, gróf Batthyány Annáról kapta nevét - váltotta valóra dédelgetett álmait. A schönbrunni kastélypark faiskolájából páfrányfenyőket és mammutfenyőket hozatott. A korábbi erdő kocsányos tölgyeiből is meghagyott példányokat, ezek egy része ma is él. A mai arborétum, az ún. "Pepi-kert", a gyűjteményes tájképi kert jegyében fogant. A telepítést Bolza József unokája, Pál folytatta, az új területeket előfásítva, hogy a kényes egzóta-csemeték a fák védelmében fejlődhessenek. Az Anna-liget - akkor már 20-25 éves - fáinak egy részét is áttelepítette az új, árvíz által nem veszélyeztetett területre. A park fejlesztésében segítségére volt felesége, szül. Vigyázó Jozefa, aki apja híres vácrátóti kertjéből számos csemetét hozott. A gyűjtemény gazdagítása az 1920-as évektől folytatódott Bolza Pál idején. Ő hagyományozta végrendeletében a kertet az államra. A földművelésügyi miniszter 1943-ban természetvédelmi területté nyilvánította. Jelenleg a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karához  tartozik, s hazánk egyik legértékesebb arborétuma.

Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József - akit "Pepinek" becéztek - a mai Arborétum magasabban fekvő részein - amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő "ligetes, fás legelőt", ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel.

                                Az Arborétum térképe 1927.
 

Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz 82 ha területen. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés. 1985-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem keretében önálló intézetté alakították. Ma a jogutód Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának felügyelete alatt tevékenykedik.

A gyűjtemények közül három látogatható: a legidősebb, a "Pepi-kert", a Mitrowssky-kert és a hajókikötőhöz vezető betonúttól délre fekvő, ún. "Konyhakerti" rész. Nem látogatható a parkerdő és a törzsültetvény a faiskolával. A gyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj, fajta, változat található, ebből 1200 a lomblevelűek száma. Az Arborétumban található törzskönyvezett növények alkotják az "élő" génbankot és a törzsültetvényt. A fák és a cserjék mellett kb. 250 lágyszárú növényfaj fordul elő az Arborétum területén. Fajgazdag növényvilága mellett a terület bővelkedik rovarokban és madarakban egyaránt. Közel 150-re tehető a madárfajok száma, amelyek egy része átvonuló vagy csak időszakosan megjelenő.

Élnek itt emlősállatok is: apróbb rágcsálók, vakondok, sünök, nyulak, s néhány őz és róka. A leírtak is bizonyítják, hogy ez az emberi alkotás okszerű tevékenységgel egyre természetközelibbé alakítható.