A kastély és parkja a szigligeti Várhegy oldalában fekszik, festői kilátással a Keszthelyi-hegységre és a várromra. A park végében a múlt században még a Balaton vize hullámzott (a lecsapolások óta a Tapolca-patak határolja). Hazánk egyik legszebb fekvésű kertjébe tehát a környező tájat is belekomponálták. A kastély teraszáról a tágas, lejtős tisztáson túl a kert aljában létesített tó és az idős faóriások látványát csodálhatjuk. A rengeteg idős faegyed mellett van itt rózsakert filagóriával, sziklakert, kertészet üvegházzal, kis tó szigettel, patakpart fasorral és tavasszal az egész parkot hagymás virágok szőnyege borítja. A kert kialakítása a XVIII. század végétől kezdve folyamatosan történt. Először tájképi kertet hoztak létre, majd a múlt század végétől kezdve exótákat telepítettek, ezzel kialakítva a park gyűjteményes tájképi jellegét. A két világháború között jelentősen bővült a park területe, ekkor készült a rosarium is, végén filagóriával. A telepítés a II. Világháború után is folytatódott, így az ország egyik igen jelentős dendrológiai gyűjteménye jött itt létre. A kastélyt a Putheany-család a XVIII. század végén építtette. Később klasszicista stílusban alakították át a XIX. század elején, majd 1912-ben a gróf Esterházy-család birtokába került, s ekkor az épületet teraszokkal, tornyokkal bővítették. 1950 óta a kastélyban irodalmi alkotóház működik, amely a háború utáni szellemi élet egyik legjelentősebb műhelye. Falai között - és természetesen a parkban - számos jelentős irodalmi és képzőművészeti alkotás született. A kert szigorúan védett terület és a kastéllyal együtt műemléki védelem alatt is áll.

------------------------------------------------------------------------

A kastélyt a Putheany-család a XVIII. század végén építtette. Később klasszicista stílusban alakították át a XIX. század elején, majd 1912-ben a gróf Esterházy-család birtokába került, s ekkor az épületet teraszokkal, tornyokkal bővítették. 1950 óta a kastélyban irodalmi alkotóház működik, amely a háború utáni szellemi élet egyik legjelentősebb műhelye. Falai között - és természetesen a parkban - számos jelentős irodalmi és képzőművészeti alkotás született. A kastélyt körülvevő 15 hektáros parkja természetvédelmi terület, botanikai gyűjteménnyel, ritka fafajokkal. Nem ritka a száz évesnél idősebb faóriás. A park végében folyik a Tapolca-patak. A kert természetvédelmi terület és a kastéllyal együtt műemléki védelem alatt is áll. A kastély és parkja a szigligeti Várhegy oldalában fekszik, parkját Talabér Gábor főkertész alakította ki 1920 és 1945 között. A 12 holdas kertben száz évnél idősebb faóriások vannak, a mintegy 520 fa között 120 fenyőféle található. A park végében a múlt század elején a Balaton vize hullámzott, amikor Szigliget - mint neve is jelzi - még valóban sziget volt. A lecsapolások óta a parkot a Tapolca-patak határolja. A kert kialakítása a XVIII. század végétől kezdve folyamatosan történt. Először tájképi kertet hoztak létre, majd a múlt század végétől kezdve exótákat telepítettek, ezzel kialakítva a park gyűjteményes tájképi jellegét. A két világháború között jelentősen bővült a park területe, ekkor készült a rosarium is, végén filagóriával. A telepítés a II. világháború után is folytatódott - Dr. Papp József vezetésével, főként örökzöldekkel - , így az ország egyik igen jelentős dendrológiai gyűjteménye jött itt létre.

-----------------------------------------------------------

A Szigliget főterén álló, 19. század elején épült klasszicista Esterházy-kastély és 9,2 hektáros arborétuma ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Szigligeti Alkotóháza néven működik. Az alkotóház elsősorban költőknek, íróknak nyújt nyugodt környezetet a munkához, de a kertet bárki látogathatja.