Acsád Szombathely és Bük között, illetve a 86. számú főút leágazásától mintegy 6 km távolságon belül érhető el. A településen belül a Semmelweis tér 1. szám alatti un. Szegedykastélyt (a XVIll. században) Szegedy Ferenc építette. Az U alaprajzú barokk épületet 1824-ben klasszicista stílusban átalakították. Főépülete egyemeletes, a két földszintes szárnyépületet oszlopos áthajtókkal kapcsolták hozzá, déli irányban kétemeletes új pavilonszárnnyal bővítették. A parképítési munka az 1800-as évek elején kezdődött, a XIX. század közepére alakították ki a tájképi jellegű kertet. A XIX. sz. végén kipusztult fenyők helyére valószínűleg 1926-ban Szegedy Georgina végzett nagyobb telepítést, majd az 1960-as és 80-as években újabb telepítésekre került sor. Ma a park legméretesebb fája az új épületszárny közelében álló mamutfenyő, törzsátmérője 1,2 m, magassága 30 m. Meglehetősen vastag az 1,6 m törzsátmérőjü kislevelű hárs, egy platán és egy páfrányfenyő törzsátmérőjének vastagsága 1,5 m. Kiemelkedő méreteikkel tűnik ki még a kaukázusi jegenyefenyő, a kolorádófenyő és két szomorú bükk is. Több idősebb (60-70 éves) tiszafa is díszlik a parkban. A kastély épülete jelenleg a Vas Megyei Időskorúak Szociális Otthona. Parkját megfelelően gondozzák. Korlátozottan látogatható.

Az Intézetben parkjában található Magyarország legidősebb páfrányfenyője, 1808-ban telepítették. A park 3 hektár területű, a platánok életkora 200 évre tehető. A mamutfenyőt 1870 körül ültették, melyet Grácból hoztak, ugyanekkor számos telepítést végeztek. Található még a parkban szomorúbükk, kislevelű hárs, feketediófa. Valamikor a kastély parkjához tartozó acsádi platánsor is, melyet 1840-ben Szegedy Ferenc ültetett.