A 30 hektáros parkerdő a Zselicség és a Somogyi-homokvidék határán fekszik, területén a mocsárciprustól a mamutfenyőig csaknem minden egzóta termőhelyigénye kielégíthető. E területen a római birodalom idején lóváltóállomás volt. Tőle északra vezetett a Pécset (Sophianae), Szigetvárt (Limusa) , Hencsét (Silacenia) és Fenékpusztát (Mogeptinaea) összekötő kemény burkolatú római hadi út. A honfoglalás után koronabirtok lett, így tulajdonosai sűrün változtak, aminek nyomai megmaradtak. A parkban ma is meglévő kastély 1910-ben épült, stílusa eklektikus, a gót, a román és a klasszicista stílusok ötvözete. Az építő gróf Hoyos Miksa osztrák származású tengerészkapitány volt, aki a kényelme érdekében saját vízművet, villanytelepet, központi gőzfűtést létesített. A századforduló tájékán, a földesurak közötti versengés eredményeként - különösen Somogy megyében - sok szép park létesült. Miksa gróf túltett szomszédain. Hajóútjai során a föld különböző tájairól összegyűjtött fás növényeket Guba nevű kertésze szakszerűen meghonosította. A parkban található 300 évnél idősebb tölgyek, platánok, hársak, juharok kivételével az egzóták ültetési ideje a századfordulóra esik. A parkban található fafajok: kocsányos tölgy, mezei juhar, erdeifenyő, gyertyán, ezüst hárs, bükk. Szórtan simafenyő, bálványfa, akác, vadgesztenye, lucfenyő, korai juhar, nagylevelű és kislevelű hárs, kocsánytalan tölgy, magas kőris, fehér és szürke nyár is előfordul. A cserjeszintet fekete bodza, mezei juhar, gyertyán, fagyal és vörösgyűrű alkotja. Sok a száradt, kidőlt, sérült egyed. Bozótirtással, a sétautak kitisztításával, egészségügyi gyérítéssel ismét szép parkot lehetne kialakítani. Jelenleg magántulajdonban van. Az elmúlt két évben kritikus állpotba került.  Jelenleg árulják.