A kastélyt a Rákóczi Ferenc mellett harcoló, majd Bécshez pártoló gróf Beleznay János építtette. A sógora, Grassalkovich Antal segítségével meggazdagodó Beleznay 1710-ben adott utasítást egy olasz építőmesternek, hogy felépítse kastélyát Pilis község északi végén. Kialakításában a várkastélyok tömegalakítása a franciás nyári lakok formavilágával, a korai alaprajzi forma a Mária Teréziakori részletképzéssel párosul. A négyszögletes, kéttraktusos főépületben voltak a lakó- és vendégszobák, illetve a reprezentációs helyiségek. A főépület és a személyzeti lakásokat, kiszolgáló egységeket, valamint istállókat befogadó földszintes, tornácos oldalszárnyak közé egy-egy, hagymasisakos torony ékelődik. A belső legszebb része a máig meglévő barokk lépcsőház a szögletes alakú, bábos ballusztráddal. Az egyik toronyszobában és a lépcsőházban díszítőfestést tártak fel. Miután az épületet báró Nyáry Albert megvette a Beleznay családtól, az udvari homlokzat két-két oszlopos portikuszának oromzatába Nyáry-címer került. A pilisi kastély tömeg- és alaprajzi elrendezését tekintve egyedülálló a magyar kastélyállomány körében. Épülettömegét tekintve a megelőző századok örökségének hordozója. Ennek jegyében épültek tornyai is, megelőlegezve 18. század első felének divatját, a tornyokkal hangsúlyozott épülettömeg iránti vonzódást, ami a birtokát vissza- vagy megszerző nemesség ősi jogának, jogfolytonosságának hirdetésében gyökerezett.
(http://www.kastely.specia.hu)