Híres középkori városunk az itt épített castellumról, a 15. században itt alapított Ferences kolostorról, az 1705-ben itt tartott Rákóczi Országgyűlésről is híres, de az 1815-ben már kész kastélyparkjáról is nevezetes. A parkot gróf Forgách József hozta létre. Az angol stílusban épült tájképi park igen előnyösen tudta kihasználni a táji adottságokat. A kastélyépület alatti tavak partját rendezték, sétautakat építettek, amelyek a magas partfal romantikusan alakított területét is behálózták. Az egykori bástya, mint kerti pihenőház, volt használatos, alatta műbarlang épült. A műbarlangban az odavezetett víz cseppkőszerűen kialakított szilákon zúdult alá, majd egy kisebb erecske a tóba vezette a vizet. A műbarlang somoskőújfalui bazalt oszlopkövekből épült, boltozati rendszere bravúrosan megoldott. A kastélypark teljes növényállományát ismerjük az Országos Levéltárban talált 1815-ben felvett növényleltárból. Így többek között japán csüngő akácok - 2 db ma is az előtérben virul -, mórusfajok, vérbükkök, tulipánfák, gingko, piramistölgy, tiszafák jelentek meg a parkban, valamint a három különböző hőmérséklettel tartott üvegházban délszaki növények sokasága volt megtalálható. Az akkori gyüjtemény nagyságát az is jelzi, hogy pl. muskátliból 32 faj volt. A park távolabbi részein jellegzetes építményként megjelent az ún. viadukt, esőbeálló, kilátó. Az igen változatos képet mutató park részbeni helyreállítása építményeivel 1995-ben megtörtént. A parkból felejthetetlen látványt nyújt a csillogó víztükör fölött megjelenő kastély és bástyák, háttérben templomok tornyainak látványa. Kubinyi Ferenc Múzeumként müködő kastély látogatóinak, a település lakosainak egyaránt élményt nyújt az itteni séta. Szécsény hétezer lakosú kisváros, a megye egyik legrégibb települése. Hadászatilag fontos vára és várnépe sokat szenvedett a történelem viharaiban, a XVI. században a vár többször cserélt gazdát, hol török, hol magyar kézen volt. Az 1600-as évek közepén pestisjárvány miatt lerobbantották a várat. Ettől kezdve a település hadászati jelentősége megszűnt. A vár romjai alatt, Borjúpáston 1705-ben választották az erdélyi és felvidéki rendek vezérlő fejedelemmé ll. Rákóczi Ferencet. Forgách József gróf a XVIll. században az elpusztult vár falaiból kastélyt építtetett. Ezt követően kezdték kialakítani a kastélyhoz tartozó 15 hektáros területen a megye legnevezetesebb parkját. A telepített és a "lángos házakban" nevelt növényfajok száma elérte a kétezret, az üvegházban az akkor még ritka kávéfa is pompázott a sok egzotikus növény között. A szépen megépített parkban több kisebb tó is volt. A tavakat tápláló vizfolyásokat vezetékrendszerben fogták össze. Még ma is látható a mesterséges barlang, amelyben egykor a vízesések és fénybeszűrődések különleges hangulatot teremtettek. A gondosan kezelt parkot a történelmi viharok nem kerülték el. Ma már csak néhány fa emlékeztet a fénykorra. Nemcsak a kastély, de a park nagy része is tönkrement. Híre sincs már a rózsaligetnek, a "lángos házaknak", a vízeséseknek. A fák tetemes része is elpusztult. A meglévők nagy részét nem az 1800-as években telepítették. A jelenlegi faállományból meg kell említeni az amerikai, magas és virágos kőrist, fehér nyárat, fehér füzet, feketefenyőt, mezei és hegyi juhart, fehér akácot, nyírt, keleti platánt, vadgesztenyét, rezgő nyárat, szürke nyárat, szomorú füzet, mandzsu füzet. A kastélyt 1974-ben felújították. Jelenleg Kubinyi Ferencről, a reformkor lelkes politikusáról elnevezett múzeumnak ad otthont. Nagyon gazdag az állandó helytörténeti és vadászati kiállítás, de sok időszakos kiállítást is rendeznek ebben a kellemes környezetben. A kastélyhoz tartozó, hajdani "kasznár házban" Kőrösi Csoma Sándor-kiállítást láthatnak az érdeklődők. A kastély felújítása során rendbehozták a kovácsoltvas kerítést és szépen felújították az előkertet. A szépen gondozott előkert méltó az épülethez. A tervszerűen telepített két alacsony japánakác nem takarja az épületet, észrevétlenül harmonizál a környezettel. A park nagyobbik részének a felújítása 1994-ben a KTM anyagi támogatásával kezdődött. A szécsényi kastély és parkja Nógrád megye jelentős kultúrcentruma lehet, ha sikerül a működtetés gazdasági hátterét megteremteni. A kastélyokban, kúriákban gazdag Nógrádban a tulajdonosukat vesztett épületek sajnos az elmúlt évtizedekben többnyire tönkrementek. A még meglévők zöme általában gazdátlan. Fontos lenne további sorsukról dönteni. xxxx A hajdani Forgách-kastély a maga korában egyike volt Magyarország legszebb kastélyainak. Az épületet 1690 körül kezdték el építeni hajdani várkastély helyén. Az emeletes középrizalitos, oldalszárnyas barokk épület a XVIII. század hetvenes éveiben készült el. Az elpusztult várból egy régi torony és egy bástyafal épület bele a kastélyba, amelynek szárnyépületekkel kitoldott széles homlokzata széles udvarra nyílott. A kastély 10 méter mély pincéje is az egykori várból maradt meg. Az udvar kovácsoltvas kapuját a Forgáchok címere díszíti. Forgách József a reformkorban megnagyobbítatta a kastélyt. A kastélyt 1968-75 között állították helyre, és a benne megnyitott múzeumot Kubinyi Ferencről nevezték el. (Csáky, 1992) Az intézményben vadászati, és vadászattörténeti kiállítást mutatnak be, de a megyei régészeti ásatások anyaga is látható. A kastély kapujában látható az ország egyetlen Kőrösi Csoma Sándor emlékkiállítása. (Vendégváró, 2000) A gazos oldalsó kertben a ritkaság számba menő szabadtéri mezőgazdasági gép kiállítás tárgyai romos állapotban vannak. (NTT, 2001)

A nyár folyamán bonyolították le a Muzsikáló kastélykert című rendezvényt. Az angolparkot is Forgách József hozta létre. A kastélyépület alatti tavakat rendezték, sétautakat építettek, amelyek a magas partfal romantikusan alakított területét is behálózták. Az egykori bástyát kerti pihenőházként használták, alatta műbarlangot építettek. Az egzótákkal beültetett 15 hektáros kastélypark megsínylette a történelem viharait. Ma már csak néhány fa emlékeztet a fénykorra. Híre sincs már a rózsaligetnek, vagy a "lángos háznak", üvegháznak, a vízeséseknek. (Tardy 1996) A jelenlegi faállományból fontosak a következő fafajok: Fraxinus pensylvanica, Populus alba, Salix alba, Pinus nigra, Acer pseudoplatanus, Platanus x hybrida, Platanus orientalis, Acer platanoides, Salix matsudana, Fraxinus excelsior, Acer campestre, Betula pendula, Populus tremula, Populus canescens, Aesculus hippocastanum, Fraxinus ornus, Sophora japonica, Mespilus germanica. (Fancsik, 1989) A bejárat előtt található kisméretű park szép, gondozott, a kastély mögötti park és tó viszont elhanyagolt.