A már 1960-ban védetté nyilvánított keszthelyi Helikon park a vasútállomástól keletre pár száz méterre terül el, de területét az 1903-ban kialakított vasútvonal kettészeli. A 17 hektáros park területe csere révén került a város tulajdonába. 1883-ban a Festeticsek a kastély bővítéséhez szükséges területért elcserélték a Balaton-parti sétányt. A parkot 1905-ben Sendl Jakab létesítette. A parkosításban a Helikoni ünnepségek nagy szerepet játszottak. A híres, 1817-19 között évente tartott ünnepségeket Festetics anyagi támogatásával a dunántúli magyar írók találkozójaként szervezték. A megjelentek emlékfákat ültettek a parkban. Sajnos ezeket az emlékfákat a századforduló után kivágták, de 1920-ban a város közönsége pótlásukra a régi fák helyére 16 hársfát ültetett. Ma a park közepén kettős platánsor fut végig. Középen található a nyolcoszlopos kupolás Helikon emlékmű. E parkban kapott helyet Kitaibel Pál szobra és itt növekedik Herman Ottó emlékfája is. Az 1936-os berlim olimpia úszóbajnoka, dr Csik Ferenc dicső tettét emlékkő hirdeti. A park növényállománya elsősorban lombfák tekintetében jelentős. Méreteivel kiemelkedik a fehér fűz, valamint két 140, illetve 200 cm törzsátmérőjű fehér nyár. A parkban sok vad gesztenyét láthatunk, átlagos törzsátmérőjük 40-60 cm, magasságuk 12 m. Előfordul itt cseresznye, hárs, ezüst és korai juhar, szomorúfűz, kocsánytalan tölgy, bükk, dió, valamint a tűlevelűek közül a fekete- és az erdeifenyő, a keleti tuja, a közönséges mocsárciprus, a tiszafa, a cserjék közül loncok, fagyalok (sövényben) , bangiták, magyal stb.